A veszélyek számos tényezőből adódhatnak, ezért a kockázatértékelés során a munkáltató felelősségi körébe tartozó valamennyi vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni.

Tudnivalók a munkahelyi kockázatbecslésről

A veszélyek azonosítása az egész kockázatértékelés alapja.

Első lépésként részletesen számba kell venni a munkakörnyezetben lévő valamennyi munkafolyamatot, technológiát, munkaeszközt, felhasznált anyagokat (különös tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre), munkamódszert. Rendkívül fontos, hogy ez a "leltár" kiterjedjen a nem mindennapos tevékenységekre is, mint például a karbantartás. Emellett figyelemmel kell lenni egyes munkafeladatok évszakhoz kötött jellegére is, valamint gondot kell fordítani a kisegítő jellegű tevékenységekre, mint például a takarítás, anyagtárolás vagy szemétszállítás.

Ezután kell meghatározni minden jelenlevő veszélyt, amely a munkavállalókat és más személyeket fenyegethet. Ezeket lehet a tevékenységek, a technológiák, a hely, vagy más alkalmas szempont szerint osztályozni, azonban mindig úgy, hogy minden lényeges veszély számba legyen véve.

A veszélyek számos tényezőből adódhatnak, ezért a kockázatértékelés során a munkáltató felelősségi körébe tartozó valamennyi vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni. Ehhez nyújt támpontot a következő felsorolás, hangsúlyozni kell azonban, hogy az nem törekszik teljességre, csak tájékoztató jellegű.

 

Munkaeszközök használata:

• védelem nélküli forgó, mozgó alkatrészek,

• anyagok vagy tárgyak elmozdulása (esés, gurulás, csúszás, összeomlás),

• gépek, járművek mozgása (például emelőgépek, belső szállítás, belső és külső közlekedés),

• tűz- és robbanásveszély (súrlódás, nyomástartó edények),

• veszélyes felületek (éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, kiálló részek, forró vagy hideg felületek).

 

Munkavégzés és munkakörnyezet:

• személyek vagy tárgyak leesése,

• magasban végzett munka,

• mélyben végzett munka,

• kényelmetlen mozdulatok vagy testhelyzet,

• kézi anyagmozgatás,

• szűk munkahely,

• rendetlen, elhanyagolt munkahely,

• megbotlás, megcsúszás, elesés,

• rossz egyéni munkamódszer,

• zárt terekben, tartályokban végzett munka,

• változó munkahely.

 

Fizikai tényezők:

• villamos hálózatok és berendezések,

• hordozható villamos munkaeszközök,

• villamos földkábelek és légvezetékek,

• elektromos zárlat, elektromosság okozta tűz vagy robbanás,

• elektrosztatikus feltöltődés,

• elektromágneses sugárzás vagy tér,

• részecskesugárzás,

• ézerek használata,

• zaj, infra- és ultrahang,

• nem megfelelő munkahelyi világítás, 

• mechanikai rezgés (például kéziszerszámok, járművek),

• forró vagy hideg anyagok, tárgyak, közegek,

• nyomás alatti közegek (például sűrített gázok, gőzök),

• emberek, állatok mozgása, támadása.

 

Biológiai tényezők:

• mikroorganizmusok.

• baktériumok és hasonló organizmusok,

• vírusok,

• paraziták,

• gombák.

 

Veszélyes anyagok, környezet és klíma:

• oxigénhiány,

• veszélyes anyagok (belélegzése, lenyelése, bőrön át való felszívódása),

• gyúlékony, robbanékony és oxidáló anyagok,

• maró anyagok,

• instabil vagy erősen reakcióképes anyagok,

• allergizáló anyagok,

• fertőző anyagok,

• rákkeltő, mutagén, teratogén, utódkárosító anyagok,

• nem megfelelő munkahelyi klíma (hőmérséklet, páratartalom, légmozgás),

• szennyezett munkahelyi levegő (gázok, gőzök, aeroszolok, porok),

• túlnyomás alatt vagy kis nyomásban végzett munka,

• kedvezőtlen időjárási feltételek,

• vízen vagy víz alatt végzett munka.

 

Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők:

• nehéz testi munka,

• nagy koncentrációt igénylő munka,

• túl intenzív vagy egyhangú munka,

• éjszakai munka,

• egyedül vagy elszigetelten végzett munka,

• személyek fenyegetése, támadása (erőszak),

• a feladatok, munkafolyamatok vagy munkavégzés szervezési hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége, túl sok vagy túl kevés információ,

• emberi kapcsolati tényezők (például kiszolgáltatottság, tévedések, rosszindulat, passzív dohányzás, szexuális zaklatás).

 

Egyéb tényezők:

• oktatás hiánya vagy nem megfelelő végrehajtása,

• üzemeltetési dokumentáció hiánya vagy hiányossága,

• egészségügyi vizsgálat hiánya,

• műszaki tartalmú időszakos felülvizsgálat hiánya vagy hiányossága,

• elsősegélynyújtás hiányossága.

 

A gépek biztonsága és a munkakörnyezet kapcsolata tekintetében a veszélyek áttekintésére ugyancsak értékes útmutatást adnak az MSZ EN ISO 12100-1:2004 és az MSZ EN ISO 12100-2:2004 számú szabványok. Egyetlen útmutatás vagy szakmai segédlet sem veheti át azonban a munkáltató felelősségét, és nem helyettesítheti a helyi viszonyok ismeretét. A kockázatértékelésért felelős munkáltatónak vagy megbízottjának mindig a munkahely konkrét viszonyai alapján kell számba vennie az adott munkahelyre, munkafolyamatokra, technológiákra, munkaeszközökre, munkamódszerekre, munkavállalókra jellemző veszélyeket.

 

Információforrások:

A veszélyek számbavételéhez több forrásból érdemes információt szerezni,  például:

• A munkatevékenység, munkafolyamatok, technológiák, munkaeszközök, munkamódszerek közvetlen megfigyelése.

• A munkavállalók és képviselőik tapasztalatai.

• Munkavédelmi jogszabályok.

• Szabványok

• Gyártók és szállítók használati utasításai, adatlapjai, gépkönyvei, kezelési utasításai.

• Munkahelyi belső szabályzatok, üzemeltetési dokumentáció.

• Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és rendkívüli események adatai.

• Más munkahelyek közzétett adatai, tapasztalatai, bevezetett szakmai szokások.

• Tudományos és műszaki irodalom.

• Munkavédelmi adatbázisok.

• Helyszíni vizsgálatok, mérések.

• Szaktanácsadók, munkavédelmi szolgáltatók.

 

Gondos mérlegelést követel annak eldöntése, hogy a veszélyek számbavételéhez szükségesek-e bonyolult műszeres vagy laboratóriumi mérések. Ezek a vizsgálatok sokszor hosszadalmasak és költségesek, és bár pontos és részletes eredményeket szolgáltatnak, a kockázatértékeléshez, illetőleg a szükséges teendők meghatározásához gyakran elegendő a tájékozódó jellegű vizsgálat, amennyiben az, a munkavállaló expozíciójára, és az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtéséhez elegendő adatot szolgáltat.

 

A munka, a munkafolyamatok elemzésekor különös gondot kell fordítani a következőkre:

• Mindig a tényleges viszonyokat kell megvizsgálni, összehasonlítva a vonatkozó előírásokkal, korszerű megoldásokkal. Ha a munkahelyen technológiai utasítás van érvényben, a kockázatértékelés során át kell ugyan tekinteni az utasítást, de meg kell vizsgálni azt is, hogy a valóságban hogyan végzik a munkát. A legtöbb munkahelyen kisebb-nagyobb mértékben eltérnek az írott utasításoktól. A kockázatértékelés során meg kell vizsgálni egyrészt az eltérések okát, másrészt a valóságos helyzet kockázatait, összevetve az utasítások pontos megtartása esetén fellépő kockázatokkal. Figyelmet kell fordítani az üzemeltetési dokumentációban rögzített minimális létszámra és annak összetételére is. Például a szigorú létszámgazdálkodás hatására gyakran csak az első műszakban dolgozik villanyszerelő, a délutáni és éjjeli műszakban hiányzik. Ezáltal a villanyszerelés szempontjából szakképzetlen személyek vélt termelési érdekből maguk végzik el a szerelést, önmagukat és munkatársaikat veszélyeztetve. Szervezési intézkedések szükségesek tehát e súlyos szabálysértés megakadályozása érdekében, például készenléti rendszer biztosításával, vagy külső szakember szükség szerinti megbízásával.

• Meg kell vizsgálni, hogy milyen esetekben kerül sor olyan műveletekre, amelyek rendszeresek ugyan, de a rutintól való eltérést jelentenek. Az ilyen műveletek általában kockázatosabbak. Közéjük tartoznak például a karbantartási, tisztítási, szerelési, indítási, leállítási műveletek.

• Meg kell vizsgálni, melyek lehetnek a munkafolyamatban, technológiában fellépő, nem rendszeres, de előre látható üzemzavarok, előírás ellenes munkavégzések. Ilyen lehet például egy esztergakés törése, egy gumiabroncs defektje, de egy dolgozó fegyelmezetlensége is.