Vegyi anyagok tárolása munkavédelemi szempontok szerint

Hogyan kell helyesen kezelni a veszélyesnek minősített keverékeket?



Hasznos formációk a munkavédelemről

Vonatkozó jogszabályok:

 

  • 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról
  • 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről
  • 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
  •  189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól

 

Mi alapján tekinthető veszélyesnek egy anyag, vagy készítmény?

A törvény szerint:

c) veszélyes anyag: valamennyi, a 3–5. §, illetőleg – külön jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a 2000. december 31-ig irányadó jogszabályok alapján veszélyesként osztályozott anyag,

d) veszélyes készítmény: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap.

 

Tehát a 3. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:

b) az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint:

ba) nagyon mérgezőek – azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,

bb) mérgezőek – azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,

bc) ártalmasak – azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a ba)–bb) alpont szerinti veszélyességi osztályba,

bd) maró (korrozív) anyagok és készítmények, – amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák,

be) irritáló vagy izgató anyagok és készítmények – olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak,

bf) túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények, – amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg.

Egy készítmény veszélyességét a gyártónak kell vizsgálni, minősíteni, osztályba sorolni, és bejelenteni. Erre a törvény és a rendeletek is útmutatást adnak.

Ha egy készítmény veszélyes, akkor azt a csomagolásán fel kell tüntetni, és a jogszabályokban meghatározott címkével, és címke tartalommal kell ellátni.

 

Mi a teendője ezekkel a készítményekkel kapcsolatban?

A veszélyes jelzéssel ellátott anyagokkal, készítményekkel foglalkozás szerűen végzett tevékenységet telephelyenként a tevékenység megkezdése előtt, illetve az abban bekövetkezett változást be kell jelenteni a területileg illetékes ÁNTSZ kistérségi intézetéhez. (44/2000 EüM rendelet 9. §)

A kiskereskedelmi üzletekben magáncélú felhasználásra vásárolt, beszerzett anyagokra, készítményekre a bejelentési kötelezettség nem vonatkozik. Ugyanakkor számukra is biztosítani kell, a Használati utasítás, amely tartalmazza mindazon fontos információkat, amelyek lehetővé teszik a szabályszerű, balesetmentes felhasználást, és a tárolási feltételeket, amellyel megelőzhetők a balesetek.

 

Hogyan kell helyesen kezelni a veszélyesnek minősített készítményeket?

Veszélyes anyagok és veszélyes készítmények tárolását és rakodását az alábbi közegészségügyi szempontok figyelembe vételével kell megoldani: biztonságos legyen (pl. zártan tárolva, megbízott személynél legyen a kulcsa), a testi épséget és a környezetet ne veszélyeztesse (pl. kármentő tálca és anyag elhelyezése, stb.).

 

Sajnos nincs külön jogszabály, ami pontosan előírná mi a teendő.

A törvényben két paragrafusa szól erről a kérdésről, de csak általánosságokat fogalmaz meg. (2000. évi XXV. tv. 15. §, 16. § ) A végrehajtási rendeletben pedig egyáltalán nem található rá utalás. (44/2000 EüM rendelet)

 

Hogyan járhatunk el mégis szabályosan?

A vegyi anyagok kémiai szennyeződést (esetenként mérgezést) okozhatnak, ha közvetlenül az emberi testtel érintkeznek, vagy élelmiszerbe kerülnek. Ennek elkerülése érdekében ezeket az anyagokat, készítményeket az élelmiszerektől elkülönítetten, lehetőleg távol tőlük, zárt módon kell tárolni.

Azaz, a legjobb, ha egy külön vegyianyag raktárunk van. Ha ez nem megoldható, akkor egy zárható szekrényt kell biztosítani a készítmények tárolására. A raktár/szekrény ajtajára figyelemfelhívó feliratot kell tenni pl.:”VESZÉLYES ANYAGOK”, valamint célszerű elhelyezni a veszélyességre utaló kis ábrákat is. (természetesen azokat, amelyek a termékeken előfordulnak)

A feliratok elhelyezését az utóbbi időben az ÁNTSZ szigorúan ellenőrzi, és megkövetelik, bár a jogszabályok konkrétan nem írják elő.

A raktárban nem célszerű a vegyi anyagok mellett más eszközöket, holmikat is tárolni, (elkülönítetten, szakosítva) bár a rendelet ezt nem is tiltja.

Azokban a helyiségekben ahol élelmiszer feldolgozás, előállítás folyik vegyi anyagot tárolni tilos. Ez nem azt jelenti, hogy a folyamatos tevékenységhez (pl. mosogatás) szükséges mennyiség sem lehet ott!

A helyes tárolásra némi iránymutatást az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos jogszabályok is adnak:

Melléklet a 9/1985. (X.23.) EüM-BkM együttes rendelethez.

 

III. Takarítás

c) A tisztítószereket és fertőtlenítőszereket eredeti csomagolásban, felirattal ellátva külön helyiségben (fülkében) kell tárolni.

852/2004/EK rendelete az élelmiszerhigiéniáról, II melléklete

I. FEJEZET

(10) A tisztító- és fertőtlenítőszereket nem szabad olyan területeken tárolni, ahol élelmiszerek kezelését végzik.

Minden veszélyes (és nem veszélyes) készítményről, amit egy konyhában felhasználnak, be kell szerezni a BIZTONSÁGI ADATLAPJÁT.

 

(Kék HACCP kézikönyv) nem jogszabály!

A takarítóeszközöket elkülönített helyiségben, vagy erre a célra rendszeresített szekrényben kell tárolni. A tisztító és fertőtlenítőszereket eredeti vagy megfelelő felirattal ellátott, a véletlen összecserélést kizáró csomagolásban kell tárolni, még használat közben is. (nem tárolhatóak élelmiszer csomagolására használt edényzetben)

 

Mi a helyzet azokkal a tisztító, fertőtlenítő és mosószerekről, amelyek a nem veszélyes besorolást kapták?

Ezek a készítmények ettől még vegyi anyagok, és az élelmiszerekre nézve azért veszélyesek. Többségükben biocid terméknek minősülnek.

38/2003 ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendelet

„biocid termék: hatóanyag, illetve egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmény, a felhasználóknak szánt kiszerelési formákban, amelynek az a célja, hogy valamely kártékony biológiai szervezetet kémiai vagy biológiai eszközökkel elpusztítson, elriasszon, ártalmatlanítson, károkozásában akadályozzon, illetőleg valamilyen más módon korlátozó hatást gyakoroljon rá, és besorolható az 5. számú melléklet szerinti valamely terméktípusba”

 

Ezen termékek forgalomba hozatalát az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyezi. Tehát csak ilyen engedéllyel rendelkező készítményeket szabad felhasználni. (ez a címkén jelölve van)

A biocid termékek között is van, amelyik valamilyen veszélyes összetevőt tartalmaz, ezekhez biztonsági adatlapot is kötelező a gyártónak készítnie.

A nem veszélyes besorolású vegyi anyagokat is ugyanúgy kell tárolni és kezelni egy konyhában, mint a veszélyes készítményeket.

 

Hogyan kell takarítóeszközöket tárolni?

A szennyezet és a tiszta övezet helyiségeinek takarításához külön-külön takarítóeszközt kell biztosítani, amelyek a használat helye szerint meg is kell jelölni. Ennek célja a kereszt szennyeződések megelőzése, és abból eredő fertőzések elkerülése. A takarítás végeztével a takarítóeszközöket is mosni, fertőtleníteni kell, és tiszta száraz állapotban szabad eltenni.

Az előírások sokszor nem egyeznek a gyakorlattal. A vizes helyiségekben szinte egész nap szükség van a takarítóeszközökre. Nem lehet őket egy szekrénybe vagy raktárba elzárva tartani. A napi takarítás az utolsó munkafázis, utána a dolgozók haza mennek, az eszközök nem száradnak meg ilyen rövid idő alatt. Egy szekrénybe bezárva sok jó nem történik velük.

Címkék:  munkavédelemtárolásvegyi anyag

Ikonok