Néhány kiragadott példán keresztül bemutatva:

• a tűzvédelmi szakértő bevonása mellett a 288.§.-ban megjelenik a tűzvédelmi tervező fogalma is, amely a tűzvédelmi tervezők kamarai tagságának egyik előkészítő lépése;
• az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása kiegészült új jelölésekkel (pl. a csőszigetelések tűzvédelmi osztályaival: A1L, A2L, BL, CL, DL, EL, FL);
• sok, tűzvédelmet érintő fogalom kikerült az OTSZ-ből (amelyeket egyéb előírások, pl. az OTÉK már tartalmaztak), illetve módosításra került (például a tűzfal, az átrium, a csarnoképület, a biztonsági felvonó, a tetők és tetőfödémek osztályozási fogalmai);
• az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolása is finomodott, pl. a festékek és ragasztók hatását a termék tűzvédelmi osztályba sorolására rendezi a 300.§;
• a függönyfalak követelményei – az időközben megjelent EN tűzvizsgálati szabványok nyomán – „(i←o)”, (o→i)” vagy „(i↔o)” jelekkel egészülnek ki az alapján, hogy a szerkezet a követelményeknek csak belülről kifelé, kívülről befelé, vagy mindkét irányban megfelel;
• számos épületszerkezetre vonatkozó tűzvédelmi követelmény került átgondolásra, így például a padlóburkolatokra vonatkozó, túlzottan szigorú követelményeket enyhítették, továbbá az egyes tűzállósági fokozaton belül a szintszámtól függő tűzállósági követelmények nagyobb különbséget mutatnak, így alacsonyabb szintszámoknál egyes követelmények kedvezőbbek lettek;
• a terepszint alatti helyiségek hő- és füstelvezetési követelménye egységesen 1 %-ra módosult, illetve a kisméretű zárt közép- és oldalfolyosók gépi hő- és füstelvezetésénél 25-szörös légcsere is alkalmazható a 2 m3/s mérték helyett;
• a túlnyomásos füstmentes lépcsőházban, csukott nyílászárók esetén a megengedett túlnyomás 25-50 Pa (ez némi szigorítás), ha a ventilátor karakterisztikájával a nyomásmaximumot meghaladó túlnyomás keletkezik, a lépcsőházat méretezett, nyomáslevezető felülettel kell ellátni,
• pontosításra kerültek a 17 sz. mellékletben közölt rajzok, a homlokzati tűzterjedés elleni gátak már nemcsak A1, hanem A2 tűzvédelmi osztályú anyagokból is kialakíthatók;
• a rendelet 18 sz. mellékleteként visszakerült néhány elterjedt épületszerkezet tűzvédelmi teljesítmény-jellemzője.

Az OTSZ terjedelme körülbelül a felére, 597 oldalról 292-re csökkent, felépítése kissé változott -  annak jeleként, hogy az elmúlt években sok, jogszabályba nem illő műszaki követelményt és vizsgálati eljárást sikerült nemzeti szabványként kiadni -, az eddig a szövegbe ágyazott ábrák és táblázatok összegyűjtve külön mellékletbe kerültek.

A rendelet szövege letölthető itt.